A legkevésbé sem védelmezve a Most vagy soha rendezői koncepcióját és a film elkészítése mögötti kormányzati támogatást (illetve a film egekbe szökő költségeit), felmerül bennünk: valóban annyira súlyosak lennének a történelmi hibák benne? Egy rangos hazai történész - akinek szakmaiságát természetesen elismerjük - olyan véleményt írt a filmről melyben 13 pont fedezhető fel szakmai (történészi) kifogásként. Ezek között azonban szerintünk csak három olyan akad, ami talán valóban problémás (de semmiképp sem súlyos hiba). A többi 10 dolog inkább kötekedésnek tűnik, mint hogy bajuszos volt e Ignaz von Lederer tábornok, vagy hogy a helyes megszólítása tábornok úr helyett "vezénylő tábornok úr" kellene hogy legyen és hogy a filmben felbukkanó osztrák katonák egyenruhái gyalogságiak, lovasságiak vagy a gránátosokéra jellemzőek e.

Már bocsánat de ezek azért nem olyan dolgok, melyek megrengetnék történelmi ismereteinket, szörnyűségesen félrevezetve bennünket a múltat illetően. De nézzük azokat az iszonyatosan nagy történelmi hibákat sorban:

1. Március 14-én nem volt utcai gyűlés Pesten.
2. Az osztrák lovas katonák gyalogsági egyenruhában láthatóak a film több jelenetében.
3. Az igazoltatás a film elején nem lehetséges, mert az embereknek nem voltak akkoriban még okmányaik.
4. A magyar nyelv szabad használatáról feleslegesen beszél többször a filmben Petőfi, mert 1844-ben (4 évvel korábban) már hivatalossá tették a magyar nyelvet nálunk.
5. A gránátos katonai egyenruha helytelenül szerepel, mert a filmben sorezredi egyenruhát viselnek.
6. Az olasz katonai egységet olasz nyelven vezénylik nem németül.
   
7. Helytelen, hogy a filmben Farkasch tábornok úrnak (azaz Herr Generalnak) szólítja Lederert, a helyes az lenne: vezénylő tábornok úr.
8. Lederer nem volt bajszos valójában!
9. Farkasch a filmben egy alkalommal utasítást ad rendőröknek, amit egy besúgó nem tehetett akkoriban.
10. Farkasch a filmben az államrendőrség tagjaként szerepel, holott nem volt akkoriban még ilyen szervezet.
11. Farkasch túl lecsúszott alak besúgónak. Inkább a középrétegből kerültek ki a besúgók.
12. A film egyik jelenetében a puska betöltése hibásan van bemutatva.
13. Táncsics mihály valódi neve 1848 március 15-ig Stancsics (egy "s" betűvel a legelején).

Ezekből a pontokból azért kiderül, hogy nagyrészt kekeckedésől van szó. Mint hogy bajuszos volt e Lederer. Ugyan hagyjuk már. Meg hogy a bajsza olyan a filmben mint Haynaué (egyébkén nem olyan; Haynaué sokkal hosszabb volt mint szegény Lukács Sándoré). Aztán hogy melyik osztrák katonai egység milyen fegyvernemi egyenruhában volt a filmben. Mind osztrák egyenruhát viseltek az a lényeg. Minden doktorált történész vágja a fegyvernemi egyenruhákat őket nagyon zavarhatja ez az "égbekiáltóan nagy" hiba. Vagy inkább ezer emberből 999 pontosan azt látja csak, hogy osztrák katonákról van szó és valójában ez is a lényeg.

Ami megfontolandó hiba talán, az a legelső pont: március 14-én nem volt utcai gyűlés (ezt hiba volt beletenni ez igaz), aztán az igazoltatás dolog, valóban meglepő, hogy az emberek semmivel sem tudták személyazonosságukat igazolni akkoriban. Ebben fogadjuk el a történész-professzor-doktor véleményét: szintén hiba volt az igazoltatás-jelenet. De annyit azért hozzátennék, úgy is vehetjük: megállította Petőfiéket egy a katonai járőr és megkérdezte hová mennek, mert gyanúsak voltak. Na bumm. Végül harmadik valós hiba talán, hogy Farkasch rendőröket utasít. Bár én nem láttam ilyen jelenetet (pedig kétszer néztem meg a filmet), azért elképzelhető, hogy átsiklottam felette. Mondjuk ezen sem múlik semmi, ettől biztosan nem kap a néző történelemhamisítást szerintem. Felmerült az is, hogy Petőfi a filmben feleslegesen aggódik a magyar nyelv ügyéért, mert az már hivatalos nyelv 1844 óta. Nahát akkor biztosan nem is kell aggódni érte egy Habsburg vezetésű államban, főleg olyanban, mint amilyen majd 1849-től lesz Haynau rémuralma majd Alexander Bach abszolutista rendszere alatt. Maradjunk abban Petőfi joggal aggódott a nyelv-ügyben.

A többi pont valóban apróság, mint hogy tábornok úrnak vagy vezénylő tábornok úrnak kellett e szólítani Lederert van e "s" betű Tancsics nevének elején és hogy lehetett e lepukkant ember besúgó. Arra azért kíváncsi lennék, hogy miből gondolja a professzor úr, hogy egy Farkasch kinézetű ember ugyan miért is nem lehetett volna besúgó. Mitől lenne ő annyira "lepukkant" de ez már annyira pitiáner csűrés-csavarás, amibe nem lenne sem időm sem kedvem belemenni. Nekem ugyanis nincs Széchenyi díjam. Csak józan eszem.